1978. január 6-án az Egyesült Államokból hazaérkezett koronázási jelvényeket Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza Magyarországnak. A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények a legrégebbi koronázási együttes Európában

A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték. A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadásról, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is. 1978. január 6-án adta vissza “az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek.

A korona és a koronázási jelvények megérkezésük után a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, ahol két évtizedig őrizték.  A koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába szállították át. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt, ahol ma is látható. A koronát és a koronázási jelvényeket a millenniumi ünnepségsorozat keretében 2001. augusztus 15-én hajón Esztergomba vitték (az eseményt köznyelvben koronaúsztatásnak nevezték el), ahonnan visszavitték az országházba. Érdekes adalék, hogy Habony Árpád volt az, aki a nemzeti ereklyét koronagondnokként helyezte el a különleges vitrinben a Parlament kupolatermében.

Fotó: MTI