Pompeji régészei egy „börtön-sütödét” tártak fel, ahol rabszolgasorban tartott embereket és szamarakat zártak be, hogy kenyérnek való gabonát őröljenek kínkeserves körülmények között – jelentették be a park illetékesei.
Az építmény a Regio IX-ben folyó ásatások részeként került elő (az ókori városnak ugyanazon az északi részén, ahol a nyáron felfedeztek egy freskót, amely a modern pizza elődjét ábrázolja).
A szamarak és az emberek párban dolgoztak, hogy a malmokat így hajtották meg az ilyen tipikus felállásokban – írta Gabriel Zuchtriegel, a pompeji park igazgatója a bejelentéssel együtt közzétett tudományos közleményben.
A rabszolgaként dolgozó emberek jellemzően „tolták az őrlőköveket, irányították az állat viselkedését és felügyelték az őrlési folyamatot, mielőtt begyűjtötték a kész lisztet” – olvasható a tanulmányban.
Ezek a lépések számos ikonográfiai és irodalmi forrásban is dokumentálva vannak, leginkább az ókori római pék, Eurysaces sírján Rómában, valamint Apuleius Metamorphoses (vagy Az aranyszamár) című művében, amelyről úgy tartják, hogy az egyetlen teljes egészében fennmaradt latin nyelvű ókori római regény.
Az újonnan felfedezett pékség egy olyan ház része volt, amelyet éppen felújítottak, amikor a Vezúv Kr. u. 79-ben kitört. Mint sok pompeji lakóház esetében, a ház is egy freskókkal díszített lakóterületre és egy kereskedelmi tevékenységre szolgáló térre volt felosztva.
A park igazgatója, Gabriel Zuchtriegel szerint „az ókori rabszolgaság legmegdöbbentőbb oldalát” tükrözi, hogy az építménynek nem volt ajtaja a külvilágra, csak a belső átriumra. A szűkös tér néhány gyér ablakát vasrácsok kötötték el, így alig jutott fény a belső térbe.
A födémpadlóban lévő bemélyedések, amelyeket lábnyomoknak vagy kopásnak lehetne nézni, a régészek szerint szándékos faragványok, amelyek célja a szamarak mozgásának irányítása volt, hogy ne csússzanak el, és kényszerítsék őket körkörös mozgásra a gabona őrléséhez.
Zuchtriegel szerint az építmény „annak a fáradságos munkának a tanúbizonysága, amelyet férfiak, nők és állatok végeztek az ősi malom-pékségekben”.
A felfedezés jól egybeesik A másik Pompeji című kiállítás december 15-i megnyitójával: Közös életek a Vezúv árnyékában című kiállítás megnyitójával, amelyet a park Palestra Grandéjában tartanak. A park által kiadott közlemény szerint a kiállítás „a történelmi krónikák által gyakran elfeledett számtalan személyt, köztük konkrétan a rabszolgákat” mutatja be.