Egy új tanulmány kapcsolatot talált a neandervölgyi DNS és a modern emberi gének között, amelyek a belső testórával, vagyis a cirkadián ritmussal kapcsolatosak.
Ha pacsirta típus vagy, talán neandervölgyi őseidnek köszönheted, hogy könnyen fel tudsz ébredni. Egyes mai emberek a több tízezer évvel ezelőtti neandervölgyiektől örökölt DNS miatt lehetnek korán kelők – állítja a Genome Biology and Evolution című folyóiratban csütörtökön közzétett új kutatás.
Amikor a korai emberek nagyjából 70 000 évvel ezelőtt Afrikából Eurázsiába vándoroltak, egy részük neandervölgyiekkel párosodott, akik már alkalmazkodtak az északi hidegebb, sötétebb éghajlathoz. Ennek a kereszteződésnek a hullámzó hatásai még ma is fennállnak:
a nem afrikai felmenőkkel rendelkező modern emberekben 1-4 százaléknyi neandervölgyi DNS található.
Ennek a DNS-nek egy része az alvással – pontosabban a cirkadián ritmus néven ismert belső testórával – kapcsolatos.
Az új tanulmányhoz a kutatók összehasonlították a mai emberektől származó DNS-t és a neandervölgyi kövületekből származó DNS-t. Mindkét csoportban találtak néhány azonos, a cirkadián ritmussal kapcsolatos genetikai változatot. És azt találták, hogy azok a modern emberek, akik ezeket a variánsokat hordozzák, szintén a korán kelő emberek közé tartoznak.
A tudósok szerint a neandervölgyiek DNS-e gyorsabb, rugalmasabb belső testórát adott nekik, ami lehetővé tette számukra, hogy könnyebben alkalmazkodjanak a napfény éves változásaihoz.
Amikor a korai emberek Afrikából északra költöztek, akkor tapasztalhatták meg először a változó nappali órákat – télen rövidebb, nyáron hosszabb napokat. A neandervölgyiek cirkadián ritmus gének valószínűleg segítettek a korai emberek utódainak alkalmazkodni ehhez az új környezethez.
„Amikor az emberek a trópusi Afrikában fejlődtek ki, a nappalok hossza átlagosan 12 óra volt” – mondta Mark Maslin, a University College London földrendszerekkel foglalkozó tudósa a Guardiannek. „A vadászó gyűjtögetők az ébren töltött idejüknek csak 30 százalékát töltötték élelemgyűjtéssel, így a 12 óra rengeteg idő. De minél északabbra megyünk, annál rövidebbek és rövidebbek lesznek a nappalok télen, amikor különösen kevés az élelem, így a neandervölgyiek és az emberek számára is logikus, hogy amint van egy kis fény, ami mellett dolgozni lehet, azonnal elkezdjék az élelemgyűjtést.” – mondta.
Figyelemre méltó, hogy az eredmények nem bizonyítják, hogy a neandervölgyi gének felelősek minden korán kelő ember alvási szokásaiért. A genetikán túl rengeteg különböző tényező járulhat hozzá ahhoz, hogy az emberek mikor ébrednek, beleértve a társadalmi és környezeti hatásokat.
A tanulmányba továbbá csak az Egyesült Királyságban élő emberek DNS-ét vonták be – a vizsgálat a UK Biobank nevű adatbázisból származik -, így az eredmények nem feltétlenül vonatkoznak minden modern emberre. A kutatócsoport ezután más genetikai adatbázisokat szeretne tanulmányozni, hogy kiderüljön, más felmenőkkel rendelkező emberek esetében is igaz-e ugyanez a kapcsolat.
Ha az eredmények szélesebb körben érvényesek, akkor egy napon hasznosak lehetnek az alvás javításában a modern világban.
Az alvás- és ébrenléti minták messze nem az egyetlen olyan tulajdonságok, amelyek a neandervölgyiekre vezethetők vissza. Genetikájuk szerepet játszhat az emberek hajszínében, bőrszínében, mentális egészségében, testsúlyában, sőt még bizonyos viselkedési formákban, például a dohányzásban is. A neandervölgyi DNS-t számos emberi betegséggel, köztük szívbetegségekkel is összefüggésbe hozták.