Pénteken kezdődik a csillagászati tél, a napforduló 4 óra 27 perckor lesz – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Ekkor „fordul” meg a Nap, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben „hajlik el” a Nap sugaraitól.
Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát, következésképpen a leghosszabb éjszakát adja.
A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van, esetenként 22-én, míg a déli féltekén június 21-én, esetenként 22-én vagy 20-án.
A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában több ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik.
Népszokások a téli napfordulón
A téli napfordulót követően egyre hosszabbodnak a napok és mind több világosságban lesz részünk.
A négy évszakot – tavasz, nyár, ősz és tél – a téli és a nyári napforduló, valamint a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség határozza meg, és ezekhez a napokhoz számos népi hagyomány kapcsolódik.
Hajdanában a téli napforduló beköszöntekor gyümölcsökkel teli nagy tányérokat helyeztek az asztalokra, abban a reményben, hogy az elkövetkező év is bővelkedik majd gyümölcsökben. Az adventi idők még napjainkban is elválaszthatatlanok a dióval és mandarinnal teli kosaraktól.
A görögök ilyenkor a bor és a szenvedélyeket felszabadító mámor istenét ünnepelték, Dionüszoszt, aki a mitológia szerint Zeusz és a halandó Szemelé fia volt. Tiszteletére misztériumjátékokat rendeztek, ezekből fejlődött ki a görög dráma.
A rómaiak december 17-én ülték meg Saturnus isten tiszteletére a Saturnalia ünnepét. A féktelen karneváli vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, az emberek megajándékozták egymást, a rabszolga „szabadnapot” kapott, s azt tehette, amit akart.
A gótok és a szászok eredménnyel űzték el a téli sötétséget: tüzeket gyújtottak a hegytetőkön a „Yule-Girth-Ünnep” tiszteletére azzal a céllal, hogy a tüzek növeljék a Nap erejét.
Ne feledjük azonban: december 22-e földünkön nem mindenütt az év legrövidebb napja. A déli féltekén ugyanis akkor süt leghosszabb ideig a nap, nyár van és sokan arra használják ezt, hogy melegebb tájakon tölthessék a karácsonyi ünnepeket.