2 C
Sopron
1.9 C
Budapest
-2 C
Nyíregyháza
2024. november 14., csütörtök

Karácsonyi kislexikon

KezdőlapMúltKarácsonyi kislexikon

Az év végi ünnepek időszaka számos, zömmel egyházi vonatkozású fogalommal gazdagítja szókincsünket. Különleges szokások is kapcsolódnak adventhez, karácsonyhoz. Ezekből adunk lexikon-szerű ízelítőt.

Advent. Ünnepvárás (a latin adventus (‘eljövetel’) szóból. A Krisztus eljövetelének várásával eltelő időszak, egyben az egyházi év kezdete is. Mozgó ünnep, hiszen a kezdetét jelző első vasárnapot visszaszámlálással határozzák meg: Szent András napjának közelében, karácsony előtt négy héttel kezdődik, a novemberi utolsó vagy a decemberi első vasárnappal.

Adventi koszorú. A mitológiák egyik legrégibb jelképe. Szalmája egyszerre utal a jászolra, amelyben Jézus született, s a szegénységre és egyszerűségre, ahogy élt. Kör alakja szimbolizálja a tökéletességet, de az égi és földi világ határát is, amit gyűrűként egyesít. Kapcsolata van a koronához is. Adventi koszorúkat már a XIX. században készítettek. Az ötlet Johann Wichern német lelkésztől származik, aki 1860-ban otthonában egy hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre, és 24 gyertyát állított bele, hogy minden adventi napon meggyújthasson egy újabbat.

Babonák. Karácsony böjtjén már nem lehetett nedves ruhát tartani a házban. Még a mosogatórongyot is megszárították, nehogy elhulljon az aprójószág. A karácsonyi asztalra vagy az alá helyezett tárgyaknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi morzsalékot nem söpörték le az asztalról, hanem összegyűjtötték, és ebéd után a ház asszonya félretette gyógyító célra. Ha jószág vagy gyerek megbetegedett, ezzel füstölték meg. Sok helyen a karácsonyi morzsalékot kiöntötték a tyúknak, hogy „jó tojó legyen”.

Betlehem. Krisztus születésének helyeként Lukács evangéliuma Betlehemet jelöli meg. Bét-Lehem (‘a Kenyér Városa’) a római uralom alatt sínylődő Izrael Judea tartományában volt, a Jordán folyó nyugati oldalán. A múltban keresztény város volt. Lakossága ma kevert: mozlim-keresztény.

Betlehemezés. Öt világrész keresztényei között mindenütt elterjedt. A színpadiasan, díszletszerűen megmintázott-megépített betlehem a XVI. században került be a templomokba és a palotákba, s tiszteletük olyannyira elhatalmasodott, hogy a XVIII. században már nem jó szemmel nézte a katolikus egyház, és száműzte az oltárok közeléből. Előbb a polgárság fogadta be otthonaiba a Jézus születését, az angyali üdvözletet, s a három királyokat példázó ábrázolásokat, fafaragásokat, papírfigurákat, viasz- és agyagszobrocskákat, majd a parasztság szokásrendjébe épült be a szemléletéhez oly közel álló jászlak állítása. A hajdani házi istenségnek szentelt – pogány szokás szerint a napkelte felé eső – sarokban szorítottak neki helyet, a házról házra járó betlehemezők pedig szívesen látott vendégek lettek. A betlehemesek legtöbbször négyen voltak: egy öreg és egy fiatal pásztor, egy angyal, a negyedik szereplő pedig a jászolt ábrázoló betlehemet vitte. Rögtönzött színielőadásukon Jézus születését adták elő. Az első magyar betlehemes szövegek a XVII. századból maradtak ránk. Ez a hajdani liturgikus misztériumjáték századunk elejére többnyire gyermekszórakozás lett.

Csillagszóró. A téli napforduló pogány rítusaira utal vissza. Aszikrareptető tuskóégetés éppúgy a jövő évi termés bőségét, a család gyarapodását szolgálta több ezer éve, mint ahogy a két háború között Szalafőn a kopott seprűket meggyújtó és égbe dobáló ifjak tűzesőzése.

Csobánolás. A Tolna megyébe áttelepült bukovinai székelyek karácsonyi népszokása: betlehemet hordoznak körül.

Éjféli mise. A karácsonyböjt lezáró eseménye, amelyen régen a falu apraja-nagyja részt vett. Ez egyben feloldotta az ünnepi böjtöt is. Éjféli misét a VI. század óta tartanak, a három (éjféli, hajnali, nappali) Nagy Szent Gergely óta létezik. Az éjféli miséhez számtalan hiedelem fűződik. A néphit szerint a boszorkányok ártó hatalma leginkább az éjféli mise alatt érvényesült. Ezzel volt kapcsolatos az a hiedelem is, hogy a boszorkányokat éjféli misén a Luca-székről lehetett meglesni. Ha éjféli miséről hazafelé menet csillagos volt az ég, bő kukoricatermésre lehetett számítani. Az éjféli mise után megszűnt a böjt, mielőtt tehát lefeküdtek volna, elfogyasztották a vacsora maradékait.

Háromkirályok. Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Az újszülött Messiás imádására Betlehembe érkezett napkeleti bölcsek, valószínűleg perzsa asztrológusok. Máté evangéliuma szerint csillag vezette őket Betlehembe, ahol rátaláltak a kisded Jézusra és anyjára, Máriára; hódoltak neki és istennek kijáró ajándékul aranyat, tömjént és mirhát nyújtottak át.

Jászol. Kisjézus egy betlehemi istálló jászlában született. Ennek emlékére rendszerint december 25-én vagy a december 24-éről 25-ére forduló éjszakán, az éjféli misén megjelenik a főoltár előtt vagy valamelyik mellékoltáron egy jászol, benne a Kisdeddel. A fölállított jászol mellett pedig ott térdel Mária és József. Feltételezik, hogy a jászol felállításának szokása Rómából terjedt el, ahol a Santa Maria Maggiore bazilikában jászolrelikviák láthatók. Karácsonyi jászol állítása templomban csak a XIII. században jött szokásba, Assisi Szent Ferenc kezdeményezésére: az elsőt ő állította fel egy greccói templomban 1223-ban. Magyarországon valószínűleg a XVII. században kezdett elterjedni a szokás, mégpedig azért, mert nálunk csak ettől kezdve etették az állatokat az istállóban jászolból. A karácsonyi jelképpé váló jászol számtalan karácsonyi egyházi énekünkben is fellelhető. Például a közismert „Mennyből az angyal” kezdetűnek a második szakasza így hangzik: „Istennek fia, aki született jászolban, jászolban.”

Karácsony. Az adventtal kezdődő karácsonyi ünnepkör csúcspontja, december 25., amelyet a keresztény világ az i. sz. IV. század óta Jézus Krisztus, a megtestesült Isten születésnapjának tekint. A római városi liturgiában már 336-ban szerepelt Jézus születésének megünneplése. Az elnevezés 1150 után vált általánossá. A középkorban a karácsonnyal kezdődött az esztendő. Ma a karácsony szinte az egész művelt világ ünnepének számít, amely a szeretet, a megbékélés, az emberi összetartozás eszméjét van hivatva hirdetni az esztendő végén.

Karácsonyfa. Eredetéről eltérnek az egyes források beszámolói. Az egyik feljegyzés szerint 1521-ben találkoztak először ezzel a szokással az elzászi Schlesstadtban, egy másik leírás 1539-ből való, ez Strasbourgból ered. Némelyek szerint a harmincéves háború (1618-1648) idején egy svéd hadifogoly révén került német földre ez a szokás, és onnan terjedt el szerte Európában. A karácsonyfa-állítás szokása hosszú idő alatt honosodott meg, a német költőóriás, Goethe még 1773-ban sem ismerte. Az Egyesült Államokba a függetlenségi háború idején német emigránsok vitték be. Nálunk 1825-ben díszítettek fel először ünnepi fenyőt, mint Podmaniczky Frigyes emlékirataiban olvasható. Családjuk egy osztrák rokon közvetítésével vette át a később általánossá vált szokást. A XIX. század második felében a karácsonyfa beköltözött csaknem minden otthonba és keresztény templomba.

Karácsonyi vásár. Német „találmány”: a XV-XVI. századi, karácsony előtt több napig tartó piacok utódai. Ajándéktárgyak szabadtéri árusítása ideiglenes sátrakban a nagyobb városok főterein. Pénztárcanyitogató színes forgatag, pompás látványosság. Bécsben például 1296 óta rendeznek karácsonyi vásárt a Városháza előtti téren. Nem kevésbé tekintélyes múltú a müncheni „Weihnachtsdult” sem: a bajor főváros évkönyvében már 1310-ből láthatók karácsonyi vásárra utaló bejegyzések. Az egyik legszebb karácsonyi vásár a nürnbergi „Christkindlmarkt”, több mint négyszáz éves hagyománya van.

Regölés. Elsősorban termékenységvarázsló, párokat összebűvölő, adománygyűjtő karácsonyi népszokás. Eszköztárában a kifelé fordított bunda, a rossz ruha éppúgy megtalálható volt, mint a láncos bot és lármás zeneszerszámok – citera, köcsögduda – sokasága. A Dél-Dunántúlon István-napi köszöntéssé vált. A regölők főleg lányos házakhoz kopogtattak be, lányt és fiút párba állítottak, hogy aztán jókívánságaikért adományban részesülhessenek.

Stille Nacht. Csendes éj. Milliók énekelte karácsonyi ének. Az ausztriai Oberndorf Szent Nikoláról elnevezett templomában hangzott el először 1818-ban. Szövegét Joseph Mohr (1792-1848) katolikus segédlelkész írta, zenéjét Mohr jó barátja, Arnsdorf kántortanítója, Franz Xaver Gruber (1787-1863) szerezte. A „Stille Nacht” nagy karriert futott be: a világ máig legkedvesebb karácsonyi dalát szinte minden nyelven ismerik.

Szenteste. Nem egyházi ünnep, mégis szinte mindenütt íratlan szabályok szólnak minden napszakáról. Délig vagy kora délutánig be kellett fejezni minden munkát, csak az állatok etetése és a konyhai teendők maradhattak hátra. Ételben, italban bőséget, tisztaságban példát kellett mutatni a háznak, akárcsak manapság. Szűk családi körbe húzódnak össze az emberek, délután – főként fehérnépnek – nem illet más küszöbét átlépni, különösen nem kölcsönkérni.

Üdvözlőlapok. Először a brit Sir Genry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának támadt az az ötlete 1843-ban, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat. Másfél évtizeddel később már ezer ilyen üdvözlőlapot készítettek, egy évszázad múltán pedig több mint másfél milliárd képes karácsonyi üdvözletet továbbított csak a brit posta.

Xmas. A karácsonyt jelentő „Christmas” szónak különösen az Egyesült Államokban elterjedt rövidítése.

(Címlapfotó: Karácsonyfa a székesfehérvári Városház téren 2023. december 20-án. MTI/Vasvári Tamás)

Népszerű

Még több hasonló
Related

Miért ünnepeljük a Halloweent?

A Halloween eredete a kelta világban gyökerezik.

Kelta Halloweent rendeznek az Aquincumi Múzeumban

A Halloween eredete ősi kelta gyökerekre vezethető vissza.

Megkezdődött müncheni Oktoberfest, a sör megint drágább lett

A világ legnagyobb népünnepélyére hatmillió látogatót várnak.

Pasqua together: A pápa egységes húsvéti dátumot akar minden keresztény számára

Jövőre a naptárak közeledése miatt minden keresztény számára közös időpontban lesz a húsvét.