A 2024-es csillagászati év valószínűleg számos fénypontot kínál majd, például egy újonnan felfedezett üstököst, amely a Földről is látható lehet. Az űrutazásban van esély arra, hogy az emberek ismét megközelítik a Holdat – több mint 50 év után először fordulna elő ilyen eset. És: az „Euclid” űrteleszkóp megkezdi kutatási tevékenységét.
Februárra készüljenek az égboltfigyelők: „Február 22-én Vénusz-Mars együttállás lesz. A konjunkció azt jelenti, amikor két bolygó közel egymáshoz látható az égen.
A látható bolygók és a jól ismert hullócsillag-záporok mellett szeptemberben még izgalmasabb lesz a helyzet. Szeptember 18-án részleges holdfogyatkozás lesz látható, októberben pedig a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös közelíti meg a Földet. Az újonnan felfedezett égitest 70 millió kilométeres távolságban halad majd el a Föld mellett. Nem kizárt, hogy szabad szemmel is látható lesz.
Február 22-én Vénusz-Mars együttállás
Július 17-augusztus 24. Perseidák hullócsillag-zápor
Október A NASA Europa Clipper nevű szondájának indítása
November Az Artemis II felbocsátása
December 7-17. hullócsillagok zápora Geminidák
Évtizedek óta az első holdrepülés
Ha minden a tervek szerint alakul, 2024-ben ismét ember repülhet a Holdra. A NASA „Artemis II” nevű küldetése novemberben indul. A legénység feladata, hogy Föld körüli pályára állítsa a műholdat, és előkészítő teszteket végezzen a további repülésekhez.
2025-ben az „Artemis III” legénysége az 51 évvel ezelőtti „Apollo-17” óta először száll le a Holdon.
A tervek között szerepel egy – a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hasonló – Hold körüli pályára állított állomás létesítése is. A Holdat az úgynevezett „Lunar Gateway”-ről kívánják felfedezni – szó van kutatásról, de bányászatról is. A „Lunar Gateway” a tervek szerint a jövőbeli Mars-küldetések kiindulópontja is lesz, bár ez még messze van.
Űrmisszió az Európára
Új gépeket is küldenek az űrbe 2024-ben: A NASA „Europa Clipper” nevű küldetése szerepel a startlistán, amely a Jupiter közelében lévő jeges Európa holdra indul. Az Európa rendkívül érdekes – ez a küldetés részletesebben fogja vizsgálni a Jupiter holdját, és meghatározza, hogy miből áll az égitest.
A Jupiter-rendszerben végzett korábbi küldetések adatai azt mutatják, hogy az Európa a felszínén lévő jégpáncél mellett folyékony vízből álló óceánnak is otthont ad. A részleteket még nem sikerült kellően tisztázni. Míg az „Europa Clipper” októberben indul, az európai „Juice Mission” még úton van a Jupiter felé. A nyáron a Föld és a Hold közelében fog repülni, hogy felvegye a sebességet a Jupiter felé.
Az Európai Űrügynökség űrmissziója
A NASA „Dart” missziója 2022 végén sikeresen eltérített egy aszteroidát a nagy testvére körüli pályájáról. A szonda becsapódása enyhe elmozdulást okozott. Az Európai Űrügynökség (ESA) missziója a kettős aszteroidát hivatott tanulmányozni. A „Héra” feladata a becsapódás hatásainak és a kőzetdarabok összetételének meghatározása.
Emellett az ESA „Euclid” űrteleszkópja is megkezdi kutatási küldetését. Az „‘Euclid’ az égbolt egyharmadát fogja felmérni, hogy többet tudjon meg a sötét energiáról és a sötét anyagról.” Tehát 2024 olyan kérdésekről szól, mint: Honnan származik az az erő, amely az égitesteket pályájukon mozgatja? És miért tágul egyre gyorsabban az univerzum?
(Címlapfotó: Meteor az égbolton Nógrádmegyer közeléből fotózva 2021. augusztus 12-én éjjel. MTI/Komka Péter)