1.7 C
Sopron
4 C
Budapest
1.5 C
Nyíregyháza
2025. február 19., szerda

Mágiával vádolták a pápát, akitől István király a koronát kapta

KezdőlapMúltMágiával vádolták a pápát, akitől István király a koronát kapta

II. Szilveszter pápa 950 táján született Gerbert d’Aurillac néven a franciaországi Auvergne-ben, Aurillac mellett. Származása ismeretlen, csak az biztos, hogy egyszerű család gyermeke volt, aki a közeli Saint-Géraud monostorban tanult és lett benedek rendi szerzetes. Apátja kérésére Barcelona grófja magával vitte Hispániába, hogy ott képezhesse tovább magát. A könyvtáráról nevezetes Santa Maria de Ripoll kolostorban arab művek latin fordításaival is megismerkedett s hamar nagy hírnévre tett szert. A matematikában is járatos szerzetest elöljárói Rómába vitték, ahol elnyerte XIII. János pápa kegyeit és bemutatták az egyház ügyeit kemény kézzel rendbe tevő I. Ottó német-római császárnak, aki rá bízta fia, a jövendő II. Ottó nevelését. Gerbert maga tanítás közben is tanult, a logika és dialektika tudományában képezte magát Reims városában.

981-ben nyilvános vitán legyőzte Magdeburgi Otricot, II. Ottó elismerése jeléül a bobbiói egyházmegye kormányzását bízta tanítójára. Gerbert itt iskolát alapított, de nem ismerte a helyi viszonyokat, hamar megromlott viszonya alárendeltjeivel és a helyi nemességgel is. A császár halála (983) után szerzetesei fellázadtak ellene és menekülnie kellett. Reims-be tért vissza, ahol 991-ben érsekké választották, de az eljárás törvényességét kétségbe vonta XV. János pápa. Amikor nem sokkal később Szent Péter trónjára V. Gergely került, Gerbert Rómába sietett, hogy tisztázza helyzetét. A pápa azonban nem támogatta, így távoznia kellett, szerencséjére a 16 éves, éppen császárrá koronázott III. Ottó befogadta udvarába. Az okos és tehetséges, éles elméjű és szellemes pap hamar elnyerte az uralkodó bizalmát, aki előbb személyes tanácsadójává nevezte ki, majd 998-ban ravennai érsekké választatta. Gerbert nagy lelkesedéssel látott neki egyházmegyéje reformjának, de munkáját Ottó akaratából félbe kellett hagynia.

V. Gergely váratlan halála után III. Ottó őt választatta pápává. Az első francia pápa 999. április 9-én lépett Szent Péter trónjára II. Szilveszter néven. Névválasztása egyben programot is jelentett: fél évezred múltán nagy elődjéhez, I. Szent Szilveszterhez hasonlóan egy császár támogatásával látott neki a renovatio imperii-nek, a keresztény római birodalom feltámasztásának.

Gerbert pápaként ugyan hűséggel viseltetett a császár iránt, de jottányit sem engedett Róma primátusából. Elítélte az addigra elburjánzó simóniát (az egyházi tisztségek pénzért való megvásárlását), a nepotizmust (a rokonok protezsálását). Félévente egyetemes zsinatokat rendezett, kiállt a papi nőtlenség és a kolostori apátok szabad megválasztása mellett, egykori vetélytársát épp ő erősítette meg Reims érseki székében. Kapcsolatot teremtett az első – igaz, bizánci – keresztény orosz uralkodóval, Szent Vladimír kijevi nagyfejedelemmel, a római egyház fennhatósága alá vonta a szerveződő Lengyelországot és Magyarországot. Hozzájárult, hogy Giezno a német egyháztól független érsekség legyen, igaz abba már nem egyezett bele, hogy Boleszláv lengyel fejedelem megkapja a királyi koronát. (A lengyel uralkodót végül Ottó személyesen koronázta meg.)

1001-ben létrehozta az esztergomi érseki széket, amelyet a magyar egyháztartomány megszervezésével bízott meg. Vajk-Istvánnak koronát küldött, és ezzel jelképesen elismerte, hogy Magyarország a keresztény európai országok sorába tartozik. Ugyanakkor a nevéhez kapcsolt, 1000. március 27-ről keltezett, Szent Istvánt és a későbbi királyokat apostoli címmel felruházó, Rómával szemben rendkívüli jogkört biztosító Szilveszter-bulla egész biztosan későbbi hamisítvány.

Sokáig nem működhetett: a rómaiak számára túl sok volt két idegen a városukban (a francia pápa mellett a német császár is ide költözött), ezért 1001 februárjában fellázadtak. III. Ottó előbb az Angyalvárba zárkózott, majd a pápát magával víve Todiba menekült, ahol nem sokkal később, 1002 januárjában meghalt. Szilvesztert ezután visszaengedték a városba, de szigorúan korlátozták tevékenységét. 1003. május 12-én követte a sírba pártfogóját, így fejeződött be időnek előtte „egy túl fiatal császár és egy túl tudós pápa” életműve.

Halála után nyomban legendák születtek elképesztő tudásáról, amelyet egyesek a Spanyolországban elsajátított mágiával hoztak összefüggésbe, mások az ördög praktikáival, megint mások szerint egy beszélő fejet alkotott, amely válaszolt kérdéseire.

Tudományos érdemei valóban számosak: kitűnt a matematikában és a csillagászatban, retorikai segédeszközt alkotott, gyűjtötte a kéziratokat, úttörője volt az abakusz (számolótábla) használatának, amelynek mélyedéseibe már nem megfelelő számú kavicsot, hanem számmal ellátott zsetont helyezett. Éggömböt szerkesztett, írt geometria-könyvet és megpróbálta kiegészíteni Euklidész geometriai töredékeit. Kiváló zenész volt, több orgonát épített. Neki tulajdonítják a a barcelonai tanulmányai során megismert hindu-arab számjegyírás és az ingaórák európai elterjesztését, bár ő maga még a római számokat gyakrabban használta. Mivel sokáig nem volt ismert korabeli életrajza, alakjának megrajzolásában a tudósok is a legendákra voltak utalva.

(Címlapfotó: A Tihanyi Apátság alapítólevelének eredeti példánya a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum Tihanyi alapítólevél személyesen című kiállításán a megnyitó napján, 2023. június 17-én. MTI/Vasvári Tamás)

Népszerű

Még több hasonló
Related

Felfedezték az indoeurópai nyelvek eredetének hiányzó láncszemét

Hol rejlik az indoeurópai nyelvcsalád eredete?

A sörösdoboz története

Már 90 éves.

Fogadásból fejtették meg az ékírás titkát

A német tudós Dáriusz és Xerxész használta írásnak 37 rejtélyét oldotta meg.

Merényletek, gyilkosságok a pápák ellen

A pápaság közel 2000 éves története során uralkodott 264 római egyházfő közül majd félszáz halt meg nem természetes módon.