7.9 C
Sopron
7.1 C
Budapest
9.8 C
Nyíregyháza
2024. április 16., kedd

Mit jelent a vízkereszt?

KezdőlapJelenMit jelent a vízkereszt?

Január 6-án tartja a nyugati kereszténység – főleg a katolikus egyház – a vízkereszt, más néven három királyok, vagy még más néven a napkeleti bölcsek ünnepét, amely az egyik katolikus főünnep, ezután kezdődik a farsangi időszak. A keleti kereszténység a Julián-naptár szerint 13 nappal később ünnepli a vízkeresztet, mivel január 6., illetve 7. a keleti kereszténységben a karácsony.

A vízkereszt ünnepének hivatalos görög neve epifánia, pontosabban Epiphania Domini, azaz magyarul Urunk megjelenése. A magyarban használt vízkereszt elnevezés az ünnep szertartásából, a vízszentelésből származik. Ez az ünnep a karácsonynál régibb, és a karácsonynak a IV. század vége felé történt általános elterjedése előtt azt is magában foglalta, jelenleg a karácsonyi ünnepkör zárónapja.

Az epifánia ünnep tárgya Jézus Krisztus megjelenése volt általában, azaz születése (a karácsony későbbi ünnep), ehhez kapcsolódóan a napkeleti bölcsek eljövetele a kisded Jézushoz, Jézus megkereszteltetése, isteni küldetésének megnyilatkozása a Jordán folyónál, és csodatévő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn.

A IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony különálló ünneppé vált, így a vízkereszt azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése, és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.

Az epifánia kifejezés a római császári udvarból ered, azzal a jelentéssel, hogy az uralkodó ünnepélyesen bevonult egy városba, kinyilvánítva hatalmát és pompáját. Teológiailag az epifánia értelmezése a következő: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként. Ezen ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, vagy más néven a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. A három királyok azok a férfiak, akik – Máté evangéliuma szerint – a betlehemi csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat kifejezzék. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Nevüket az evangélium nem jegyezte fel, sem azt, hogy hányan voltak és honnan jöttek. Az evangélium mágusoknak nevezi őket, ami olyan tudósokat jelent, akik a természet titkainak kutatásával, és csillagászattal foglalkoztak, innen a napkeleti bölcsek elnevezés. Régi hagyomány
szerint hárman voltak, a 8. századbeli Beda a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír források az egyik mágust Gudophoremnek nevezik, amely nevet sokan azonosítják Goudophares-szel, a pártusok hatalmas királyával, akit a legenda szerint Szent Tamás apostol keresztelt volna meg.

Különböző vélekedések léteznek arra nézve, honnan jöhettek: az Eufrátesz közelében fekvő tájakat, Arábiát, Perzsiát tételezik fel.

A három királyok ünnepe a kinyilatkoztatás örömünnepe, Jézus nyilvánosság elé lépésének a misztériuma. Egészen eddig az eseményig a Megváltót csak a választott nép kis csoportja ismerte: Mária, József, a pásztorok és Betlehem népe, ekkor viszont megjelenik, megnyilvánul a pogány népek, a távoli világ számára is. A három királyok hálás témául kínálkozott főként a festőművészetnek, gazdagítva a keresztény ikonográfiát színpompás, egzotikus keleti ábrázolásokkal. Jellegzetes alkotás például Dürer Három királyok című műve és Ferenczy Károly hasonló témájú alkotása.

A vízkereszt második evangéliumi története a következő: amikor Jézus harminc éves lett, elment a Jordán folyóhoz, és ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.

Az ünnepi népszokások közé tartozik a háromkirályjárás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára. Legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. A házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetére vonatkoznak.

Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele és a házszentelés, amelynek során a pap a házszentelés évét és sokak szerint a Jézust meglátogató három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét írta fel a bejárat fölé szentelt krétával.

Valójában az első és utolsó szám az éppen aktuális évre utal, a három betű, a CMB pedig a „Christus Mansionem Benedicat!”, azaz a „Krisztus áldja meg e házat!” rövidítése.

A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

(Címlapfotó: Orosz Atanáz, a Görögkatolikus Miskolci Egyházmegye megyés püspöke vízkereszt alkalmából megszenteli a Szinva patak vizét Miskolcon 2024. január 6-án. MTI/Vajda János)

Népszerű

Még több hasonló
Related

Japán hagyomány szerint köszöntik a cseresznyefa-virágzást a szegedi füvészkertben

A vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítésbe, és japán teákkal, italokkal, desszertekkel is találkozhatnak.

Kiderült, melyek a legnépszerűbb nyári virágok a magyar kertekben

A magyar növényeknek külföldön is jó hírük van, a környező országokból például sokan járnak át hazánkba virágzó dísznövényt vásárolni.

Új betegségek jelenhetnek meg Magyarországon a hosszabb szúnyogszezon miatt

Az ázsiai tigrisszúnyog mellett megjelent a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is.

Japán szokás szerint ünneplik meg a cseresznyevirágzást a Fűvészkertben

Az idén a megszokottnál jóval korábban kezdtek el virágozni a díszcseresznyék.