Látványos leletet talált egy régészeti kutatócsoport Dániában, nem messze Odensétől, az ország harmadik legnagyobb városától. A szakemberek egy kis késbe vésett rúnákat azonosítottak, a legrégebbi Skandináviából ismert írást. Mint arról az Odensei Múzeum hétfőn beszámolt, állítólag ezek az eddig Dániában talált legrégebbi rúnák – egyedülálló lelet.
Tekintettel arra, hogy a leletet nehéz pontosan datálni, az olyan szuperlatívuszokat, mint „a világ legrégebbi rúnái”, feltehetően óvatosan használják. De még nemzetközi mércével mérve is nagyon kevés olyan rúnákkal díszített lelet van, amely ebből az időszakból származik. A kést 150 körülire datálják, ami körülbelül 2000 évesnek teszi.
A szakértők az öt faragott rúnát „hirila”-ként olvassák, ami ó-norvégul „kis kardot” jelent (dánul egyébként „lille sværd”). Nem lehet biztosan megmondani, hogy ez volt-e a fegyver neve, de ez egy ésszerű feltételezés. Elméletileg akár a tulajdonos neve vagy címe is lehetett a múzeum szerint. Az azonban biztos, hogy a kés értékes tárgy volt. Ennek megfelelően az illető valószínűleg meglehetősen magas társadalmi státuszú lehetett.
A nyolc centiméter hosszú pengét egy urnasír nyomai között találták meg a Funen szigetén található Odense közelében. A lelőhelytől mindössze 15 kilométerre 1865-ben találtak egy hasonlóan régi tárgyat, egy feliratos csontfésűt. Jakob Bonde régész és múzeumi kurátor szerint joggal mondhatjuk, hogy a kés felfedezése az évszázad eseménye.
Az ásatás során nem ismerte fel azonnal a kés értékét, mondja Bonde. Először azt hitte, hogy ez egy átlagos kés. Csak amikor megtisztították, akkor derültek ki az ősi jelek. A rovásírást a germán törzsek használták, és ez a legrégebbi ismert írásforma Skandináviában.
Éppen egy évvel ezelőtt jelentették be norvég tudósok, hogy felfedezték a világ legrégebbi rovásírásos kövét, amelyet Kr. u. 1 és 250 közé datáltak. Ez egybeesik a dán kés becsült korával. A rovásírást a vikingkortól a késő középkorig széles körben használták.
„Olyan, mintha üzenetet kapnánk a túlvilágról, a múltból” – mondta lelkesen Bonde. A rendkívüli lelet valami újat árul el a legkorábbi skandináv nyelv fejlődéséről.
Lisbeth Imer rovásírás-kutató a Dán Nemzeti Múzeumból egyetért: „Hihetetlenül ritka, hogy olyan régi rúnákat találunk, mint amilyenek ezen a késen vannak”. Így többet tudhatunk meg arról a nyelvről is, amelyet a skandináv vaskorban beszéltek. Abban az időben csak viszonylag kevesen tudtak írni és olvasni, ezért egy ilyen tárgy különleges státuszra utal. „A rúnák történetének kezdeti időszakában azok, akik tudtak írni, egy kis szellemi elitet alkottak, és ezeknek az embereknek az első nyomai Funenen találhatók.” O
Az odensei Museum Møntergårdenben az évszázad leletét február 2-tól egy különleges kiállításon mutatják be.