Olasz régészek nemrég Rómában megtalálták azt a földalatti folyosót, ahol Caligula császárt saját testőrei meggyilkolták Kr.u. 41-ben.
Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus (Kr.u 12. -41.), aki leginkább Caligulaként (Csizmácskaként) vált ismertté, volt a Római Birodalom harmadik császára Augustus és Tibérius után. Becenevét egyébként annak köszönhette, hogy gyerekkorában komplett legionárius-felszereléssel ajándékozták meg, amelynek tartozéka volt a caliga, azaz a csizma – olvasható a The Times online kiadásában.
Caligula meggyilkolását a szenátus tagjai tervelték ki, akik vissza akarták állítani a köztársaságot. A pretoriánusok azonban Caligula nagybátyját – Claudiust kiáltották ki császárrá, s ezáltal megmentették a monarchiát.
Maria Antonietta Tomei római régész szerint a folyosóra a Palatinus-dombon lévő császári palota alatt bukkantak. Az úgynevezett cryptoporticus teljes mértékben megfelel Suetonius római történetíró által a Császárok élete /Tizenkét életrajz című művében adott leírásnak. Suetonius szerint a pretoriánusok Cassius Chaerea testőrparancsnokkal az élen gyilkolták meg Caligulát.
Tomei professzor abszolút biztos abban, hogy a feltárt cryptoporticus az a bizonyos folyosó, ahol a császár meghalt. Annak ellenére, hogy a folyosón Claudius uralkodása idején dolgozó építők pecsétjei láthatók, a cryptoporticus már Caligula idején létezett, csupán később Claudius átépíttette.
„Teljesen egyértelmű, hogy Claudius és nem Néró, ahogy általában hiszik, alakította ki a császári palota-együttest a Palatinus-dombon” – hangoztatta Tomei.
Suetonius, valamint Josephus Flavius szerint Caligula gyilkosai végeztek a császár feleségével, Caesoniával, valamint kislányukkal, Julia Drusillával is – a gyereknek szétzúzták a fejét a folyosó falán. Caligula holttestét elégették, hamvait pedig Augustus császár Tevere (Tiberis) partján lévő mauzóleumában helyezték el.
Apjával, a népszerű és becsületes Germanicus tábornokkal ellentétben
Caligula közmegvetés tárgyává vált kegyetlensége, kicsapongásai, beszámíthatatlansága és szexuális perverzitása okán.
A kutatók némelyike szerint Caligula gyilkolta vagy gyilkoltatta meg Tiberiust. Az ifjú császárra kezdetben kivetült apja népszerűsége, ám 37-ben, egy majdnem végzetessé vált betegség után viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Caligula megszabadult az összes vélt és valós vetélytársától, akiket száműzött, vagy meggyilkoltatott, vagyonukat pedig elkobozta.
Caligula élő istennek nyilvánította magát. Suetonius szerint a császár vérfertőző viszonyt folytatott nővéreivel – Agrippinával, Drusillával és Julia Livillával, lovának, Incestusnak pedig konzuli címet adományozott. Némely kutató azonban vitatja ezeket a történeteket, mondván, hogy Caligula ellenségeitől származnak.