A katolikus egyház február 2-án ünnepli Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, ehhez a naphoz számos néphiedelem is kapcsolódik.
A katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária bemutatta Jézust, negyven nappal a születése után, a jeruzsálemi templomban.
A hagyomány szerint Jézus bemutatásakor jelen volt a jeruzsálemi templomban az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.
Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, aki a világon megszentelt életet él.
A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított, a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba, gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is. A szentelt gyertyát a sublótban, a ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották.
Ehhez a naphoz számos számos időjósló szokás is köthető. Magyarországon a medve az időjós, aki enyhe idő esetén téli álmát megszakítva előbújik a barlangjából.
A néphiedelem szerint ha ezen a napon szép, napsütéses idő van és a barlangjából előbújó medve meglátja saját árnyékát, akkor hosszú tél várható. Ha azonban borult az idő és árnyékot nem látni, akkor a rossz idő már nem tart sokáig.
Ahogy Európában a medve, úgy az Egyesült Államokban a mormota a télhosszmondó február 2-án, a mormotákon belül pedig egy pennsylvaniai családfa, amely Punxsutawney településének környékén éldegél. Ennek ügyeletes nemzedéki példányát évről-évre egyre nagyobb tömeg várja február második napján.
Az „ember meteorológusok” igen megbízhatatlannak találják a mormotákat. 1887 óta jegyzik fel az állatok „árnyékalapú” előrejelzéseit, a Philek nemzedékei csaknem 99-szer jósoltak további hat hét telet. Prognózisaik azonban csupán 39 százalékban pontosak, azaz többször fogtak mellé mormotáék, mint nem. Egy amerikai meteorológus szerint ennél még az is megbízhatóbb módszer, ha pénzfeldobással történik a jövendölés.
(Címlapfotó: A győri Xantus János Állatkert örvös medvéje (Ursus thibetanus) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2024. február 2-án. A néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél. MTI/Krizsán Csaba)