Kleopátra húga, IV. Arszinoé halotti maradványait állítólag egy nyolcszögletű mauzóleumban őrzik a törökországi Ephesosban. Osztrák kutatók azt állítják, hogy Bécsben találták meg a fejét.
Az évtizedek óta elveszettnek hitt koponya azután került a figyelem középpontjába, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museumban megtalálták annak a mauzóleumnak a részeit, amelyben állítólag Arszinoé-t eltemették. „Szisztematikusan kutattunk a bécsi intézményekben, és végül a Bécsi Egyetem Evolúciós Antropológiai Tanszékének gyűjteményében találtuk meg, amit kerestünk” – mondta Peter Scherrer, a Grazi Egyetem Régészeti Intézetének munkatársa.
Most azt remélik, hogy a csontban elegendő DNS van ahhoz, hogy elemezni lehessen, és össze lehessen hasonlítani más egyiptomi múmiákkal és csontvázakkal. „Így talán egy nap képesek leszünk Kleopátra sírját a rokonsági jellemzők alapján azonosítani” – mondta reménykedve Scherrer. A férfi 1997 és 2004 között az ásatások helyettes vezetője volt Ephesosban, és évtizedek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ki volt az a nő, akinek a kiemelkedő sírhelyet adták.
Régész kollégájával, Ernst Rudolfdal, aki ma igazságügyi orvosszakértőként dolgozik, korábban részletesen tanulmányozott egy nyolcszögletű mauzóleumot Ephesos központjában, az egyik legfontosabb körmenet útvonalán. Számos jelet találtak arra, hogy a sírba Kleopátra kishúgát, IV. Arszinóét temették el. „A sírhely elhelyezkedése önmagában elegendő bizonyíték volt arra, hogy a nő földi maradványait magas társadalmi státuszhoz rendeljük” – magyarázta Scherrer.
Az Ephesos központjában található késő hellenisztikus, kis nyolcszögletű sírkamrát a 20. század elején tárták fel. Egy temetkezési kamrát találtak benne, benne egy fiatal nő csontvázával. A lelet azóta is fejtörést okoz a tudósoknak, mivel a sírfelirat hiánya megnehezíti az azonosítást, és teret enged a találgatásoknak.
A két régész átfésülte az ókori forrásokat, régészeti és építészeti bizonyítékokat gyűjtött és történelmi adatokat kapcsolt össze. A nyolcszögletű, háromszintes épület szokatlan formája így utalhat a „Pharoszra”, Alexandria ókori világítótornyára, amely a világ hét csodájának egyikeként vált ismertté. „Ez utalhat a sírkamra tulajdonosának származására” – vélte Scherrer az APA-nak adott interjújában.
Az eddigi leletek és bizonyítékok alapján a két szerző „szinte biztos” abban, hogy a sír egy ptolemaioszi királyné sírja. Ez a Kr. e. első század közepén Egyiptomban az uralomért harcoló két királyi nővér, Kleopátra és IV. Arszinóé történetét sejteti.
Kleopátra került ki győztesen, míg fiatalabbik húgát Julius Caesar i. e. 46-ban Rómában „alexandriai diadalmenetében” magával vitte, majd száműzetésbe küldte az ephesosi Artemisz-szentélybe. Ott állítólag Kleopátra parancsára Kr. e. 41-ben meggyilkolták.
„Mindig is gyanítottuk, hogy a sírban lévő maradványok IV. Arszinoéhoz tartoznak” – mondja Scherrer. Az azonban, hogy valóban ez-e a fiatal ptolemaioszi királynő temetkezési helye, továbbra is csak találgatások tárgya.