2.2 C
Sopron
1.9 C
Budapest
0.3 C
Nyíregyháza
2024. november 14., csütörtök

Meglepő helyen találták meg Kleopátra húgának koponyáját

KezdőlapMúltMeglepő helyen találták meg Kleopátra húgának koponyáját

Kleopátra húga, IV. Arszinoé halotti maradványait állítólag egy nyolcszögletű mauzóleumban őrzik a törökországi Ephesosban. Osztrák kutatók azt állítják, hogy Bécsben találták meg a fejét.

Az évtizedek óta elveszettnek hitt koponya azután került a figyelem középpontjába, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museumban megtalálták annak a mauzóleumnak a részeit, amelyben állítólag Arszinoé-t eltemették. „Szisztematikusan kutattunk a bécsi intézményekben, és végül a Bécsi Egyetem Evolúciós Antropológiai Tanszékének gyűjteményében találtuk meg, amit kerestünk” – mondta Peter Scherrer, a Grazi Egyetem Régészeti Intézetének munkatársa.

Most azt remélik, hogy a csontban elegendő DNS van ahhoz, hogy elemezni lehessen, és össze lehessen hasonlítani más egyiptomi múmiákkal és csontvázakkal. „Így talán egy nap képesek leszünk Kleopátra sírját a rokonsági jellemzők alapján azonosítani” – mondta reménykedve Scherrer. A férfi 1997 és 2004 között az ásatások helyettes vezetője volt Ephesosban, és évtizedek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ki volt az a nő, akinek a kiemelkedő sírhelyet adták.

Régész kollégájával, Ernst Rudolfdal, aki ma igazságügyi orvosszakértőként dolgozik, korábban részletesen tanulmányozott egy nyolcszögletű mauzóleumot Ephesos központjában, az egyik legfontosabb körmenet útvonalán. Számos jelet találtak arra, hogy a sírba Kleopátra kishúgát, IV. Arszinóét temették el. „A sírhely elhelyezkedése önmagában elegendő bizonyíték volt arra, hogy a nő földi maradványait magas társadalmi státuszhoz rendeljük” – magyarázta Scherrer.

Az Ephesos központjában található késő hellenisztikus, kis nyolcszögletű sírkamrát a 20. század elején tárták fel. Egy temetkezési kamrát találtak benne, benne egy fiatal nő csontvázával. A lelet azóta is fejtörést okoz a tudósoknak, mivel a sírfelirat hiánya megnehezíti az azonosítást, és teret enged a találgatásoknak.

A két régész átfésülte az ókori forrásokat, régészeti és építészeti bizonyítékokat gyűjtött és történelmi adatokat kapcsolt össze. A nyolcszögletű, háromszintes épület szokatlan formája így utalhat a „Pharoszra”, Alexandria ókori világítótornyára, amely a világ hét csodájának egyikeként vált ismertté. „Ez utalhat a sírkamra tulajdonosának származására” – vélte Scherrer az APA-nak adott interjújában.

Az eddigi leletek és bizonyítékok alapján a két szerző „szinte biztos” abban, hogy a sír egy ptolemaioszi királyné sírja. Ez a Kr. e. első század közepén Egyiptomban az uralomért harcoló két királyi nővér, Kleopátra és IV. Arszinóé történetét sejteti.

Kleopátra került ki győztesen, míg fiatalabbik húgát Julius Caesar i. e. 46-ban Rómában „alexandriai diadalmenetében” magával vitte, majd száműzetésbe küldte az ephesosi Artemisz-szentélybe. Ott állítólag Kleopátra parancsára Kr. e. 41-ben meggyilkolták.

„Mindig is gyanítottuk, hogy a sírban lévő maradványok IV. Arszinoéhoz tartoznak” – mondja Scherrer. Az azonban, hogy valóban ez-e a fiatal ptolemaioszi királynő temetkezési helye, továbbra is csak találgatások tárgya.

Népszerű

Még több hasonló
Related

Svájcban rehabilitálták az utolsó kivégzett boszorkányt

Állítólag megbabonázott egy nyolcéves kislányt.

Bebizonyították, Kolumbusz Kristóf nem az volt, akinek hitték

A felfedező nem az volt, akinek hitték Spanyol kutatók Kolumbusz Kristóf származására találtak bizonyítékot

A Szent Péter-bazilika főoltárának restaurálása évszázados titkokat tárt fel

Kétszáz éves graffiti feliratokat és egy gyerekcipőt is találtak restaurálás közben a Szent Péter-bazilika főoltára baldachinjánál.

A Tescheni Asztal a Louvre féltett kincse, az ötvösművészet remekműve

A kisasztal 70 centiméter hosszú ovális lapjába 128, számozott színes ékkövet illesztettek.