A hanamit, a cseresznyefa-virágzást köszöntik szombaton a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ezen a napon a látogatókat a japán kultúrát bemutató programok is várják.
A japánkertben március végétől bontják szirmaikat a cseresznyefák virágai, és a napokban nyújtják a legszebb látványt. A botanikus kertben a japán díszcseresznye számos fajtáját gondozzák. A Európában sorfaként és parkokban is elterjedt a kagyló alakú koronájáról felismerhető kanzan, amely azonban őshazájában viszonylag ritkának számít. A felfelé törő lombjáról kapta nevét a tejutat jelentő amanogawa fajta, de látható a füvészkertben japán csüngő díszcseresznye, a néha ősszel is virágzó higan és tajvani – harangvirágú – díszcseresznye is. Ez utóbbi nyílik legkorábban, tél végén, ezért Európában nem is nagyon merték ültetni, de ahogy melegebbé vált a klíma, már nem kell annyira tartani a fagyoktól.
A hanami – szó szerint virágnézés – gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében, japán szilvában, azáleákban, hortenziákban, kínai vagy japán kajsziban vagy a sokáig díszfaként nevelt őszi barackban. Szombaton ezt a Japánban hagyományos ünnepet szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz.
Az egész napos programok során a vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítésbe, és japán teákkal, italokkal, desszertekkel is találkozhatnak. Bonsaibemutatót rendeznek, melyen nemcsak idős példányokat láthatnak az érdeklődők, hanem segítséget is kaphatnak az apró növények ápolásához, neveléséhez. A Somogyi-könyvtár standján japán könyvek és képregények mellett az origamihajtogatás rejtelmeibe vezetik be a látogatókat, akik a mangarajzolást is kipróbálhatják.
Kora délután a japándobon játszó Taiko Hungary szegedi csoportjának tagjait láthatja és hallhatja a közönség, majd a Magyar Battodo Szövetség tart harcművészeti bemutatót. A látogatókat szakvezető kalauzolja körbe a japán kertben, majd azt is megtanulhatják, miként kell elkészíteni a levelek gőzölésével és több lépcsős sodrásával feldolgozott teát, a szencsát.