25.4 C
Sopron
30.8 C
Budapest
28.1 C
Nyíregyháza
2024. július 24., szerda

Kőkori Pompeji nyomait találták meg Ausztria egyik legszebb alpesi tavánál

KezdőlapMúltKőkori Pompeji nyomait találták meg Ausztria egyik legszebb alpesi tavánál

Kőkori Pompeji romjait keresi Ausztriában egy német geológus.

Alexander Binsteiner szerint az osztrák Alpokban, a Mondsee tó partján állott egykor az a település, amelyet egy ősi szökőár pusztított el. A falu 20-50 sárral betapasztott fakunyhóból állt.

A nők kagylókkal díszített lenvászon ruhát hordtak, míg a férfiak ponchót és szandált viseltek.

A Kr.e. IV. évezredben hasonló tóparti települések egyaránt megtalálhatók voltak a mai Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svájc területén. A lakosok leginkább halászatból és vadászatból éltek: a földművesség és az állattartás még viszonylag gyermekcipőben járt, a tóparti településeken ritkaságszámba ment a tej és a sajt.

A szemetet a házak mellé halmozták, s a mosogatással sem igen vesződtek: a régészek olyan edényekre bukkantak, amelyekben az ételmaradékok és a csontok a szó szoros értelmében beleégtek az agyagba.

Ami megkülönböztette a Mondsee tó partján élőket kortársaiktól, az a viszonylag fejlett fémművesség, ami ritkaságszámba ment a korabeli Európában. Ismerték a rézérc lelőhelyeket, ahogy a fémöntés fortélyait. A rézből különböző eszközöket és fegyvert készítettek.

Fatörzsből vájt csónakjaikon bejárták a régió folyó menti településeit, ahol eladták termékeiket. Még Ötzi, a Dél-Tirolban 1991-ben megtalált jégember is mondseei rézből készült baltát tulajdonolt.

Alexander Binsteiner elmélete szerint Kr.e. 3200-ben a fegyverkovácsok települését természeti katasztrófa sújtotta: vesztüket a hegyről leszakadó óriási sziklatömb, 50 millió köbméter kőzet okozta, amely a tó déli partján zuhant a vízbe. Ötméteres hullámok támadtak, amelyek az ellenkező parton lévő települést elpusztították.

A természeti csapás geológiai bizonyítékaira Alexander Binsteiner akkor bukkant rá, amikor egy vihar fák százait csavarta ki gyökerestül a térségben, felfedve egy hajdani, a tó irányába zúduló kőgörgeteget.

Erwin Reprechtsberger linzi régész szerint Alexander Binsteiner elmélete magyarázatot adhat a Mondseei-kultúra rejtélyeire.

„Ismeretes, hogy a térség Kr.e. 3200 körül váratlanul elnéptelenedett és majd ezer éven keresztül nem lakták. Előfordulhat, hogy a korabeli népesség a katasztrófa után elátkozottnak hitte a tó környékét” – vélekedett Erwin Reprechtsberger.

Az apokalipszis-elméletet tárgyi leletek is alátámasztják. 1872-ben fedezték fel a tó sekély vizében egy település maradványait: az iszapban tízezernél több leletre bukkantak: fegyvereket, így 595 kőbaltát és harci szekercét, valamint 451 nyílhegyet találtak. A leletek között volt egy tucatnyi rézből készült szekerce, valamint hat tőr. A neolitikumban a fémfegyverek oly értékesek voltak, hogy még a törzsfőnökök közül sem mindenki engedhetett meg magának ilyet.

„Amennyiben a lakosok önszántukból, békésen hagyták volna el a térséget, soha nem hagytak volna hátra ilyen kincseket” – vélekedik Erwin Reprechtsberger.

Alexander Binsteiner szerint egy újabb, nagyszabású feltárást kell végezni, s előfordulhat, hogy múmiákat is találnak.

Népszerű

Még több hasonló
Related

Padlódeszkák alatt 17. századi iskoláslányok által készített papírkivágásokat fedeztek fel

Leányiskolák titkos életébe nyújt betekintést London legújabb szenzációja.

225 éve kalandos úton találták meg a hieroglifák megfejtését lehetővé tevő rosetta-i követ

Napóleon egyiptomi kalandja az egyiptológia kezdete volt, amelyben azután Franciaország vezető szerepet játszott.

Újabb ritkaságnak számító falképek kerültek elő a székelyföldi Szacsva középkori templomában

Festőjük ugyanaz, aki a középkori templom belső falain korábban felfedezett, Szent László-legendát ábrázoló freskókat is kivitelezte.

Gonosz időket is megélt, most régi pompájában ragyog az erdélyi kastély

Átadták a felújított gyalui várkastélyt Erdélyben.