Svájc mozgósít a babérmeggy, a népszerű sövénynövény ellen: nem lehet többé árulni, elajándékozni vagy importálni. A cél az, hogy a növény ne terjedjen el a környezetben és ne okozzon kárt. A már kertekben lévő növényeket azonban nem kell kitépni.
A babérmeggy (Prunus laurocerasus) Kis-Ázsiából származik. Örökzöld, a hőségre és a szárazságra meglehetősen érzéketlen, és gyorsan több méter magasra nő, hogy átláthatatlan falat képezzen. A babérmeggy mérgező volta miatt az őshonos rovarok számára nagyrészt értéktelen, virágai pedig csak mérsékelt nektárellátást nyújtanak a poszméhek, vadméhek és pillangók számára.
A fajt a benne lévő toxinok miatt a nagyobb növényevők is nagyrészt elkerülik. A levelek elfogyasztásakor mérgező ciánhidrogén-sav keletkezhet a gyomorban.
„Az invazív idegenhonos fajok ökológiai, gazdasági és egészségügyi károkat okozhatnak” – állapította meg a svájci kormány az értékesítésük és behozataluk betiltásáról szóló határozatában. Gyakran olyan mértékben terjednek el, hogy kiszorítják az őshonos növényeket, és így megfosztják a rovarokat és más fajokat élőhelyüktől vagy táplálékuktól.
Az ENSZ Biodiverzitás Világtanácsának (IPBES) jelentése szerint az invazív fajok vagy neofitonok kulcsszerepet játszottak a kihalt állat- és növényfajok 60 százalékában, és világszerte több mint 423 milliárd dollár (mintegy 379 milliárd euró) éves költséget okoztak – a jelentés szerint a költségek 1970 óta minden évtizedben megnégyszereződtek.
Összesen 31 invazív növény szerepel a svájci tiltólistán.
Az EU-ban 2016 óta tilos az „invazív idegenhonos fajok” behozatala, és csak pozitív kérelem alapján lehet őket behozni. A behozatali engedélyen kívül a lehetséges szaporítás minden formája tilos. Az EU Bizottság becslései szerint Európában mintegy 12 000 idegenhonos faj él, amelyek tíz-tizenöt százaléka invazív, azaz kárt okoz.