Allan Pinkerton magánnyomozó, az első amerikai nyomozóügynökség megalapítója 1819. augusztus 25-én született a skóciai Glasgow-ban egy rendőr és egy szövőnő fiaként.
A munkások jogaiért küzdő chartista mozgalom tagjaként gyakran került szembe a hatóságokkal, s amikor a rendőrség körözést adott ki ellene, menyasszonyával Amerikába szökött. Egy chicagói szeszfőzdében lett kádár, majd néhány év múlva egy skót emigránsok lakta kis településen saját hordókészítő vállalkozást indított.
Egy alkalommal pénzhamisító banda nyomára bukkant, értesítette a seriffet, és együtt tartóztatták le a bűnözőket. Újabb bandákat leplezett le, s hamarosan már ő volt a seriff „félállású” helyettese Kent megyében (Michigan állam).
1849 tavaszán visszaköltözött Chicagóba, ahol a szerveződő városi rendőrség legelső detektívje, majd egy tízfős nyomozócsoport vezetője lett. 1851-ben önállósodott, egy volt ügyésszel, Edward Ruckerrel szövetkezett, eleinte egy kétszemélyes magánnyomozó irodát működtettek, majd pár év múlva megalakították a Pinkerton Országos Nyomozó Ügynökséget (Pinkerton’s National Detective Agency, PNDA).
A vállalkozás jelszava „Sohasem alszunk”, a jelképe pedig a „mindent látó szem” lett – ez ihlette a magándetektív angol megnevezését (private eye).
A klasszikus vadnyugat korában a detektívügynökség nem szűkölködött megbízásokban, tevékenységi körét főleg az egyre szaporodó vonatrablások elleni küzdelem, a készpénz- és aranyszállítások biztosítása, a fejvadászat, valamint a testőri szolgáltatások alkották.
Pinkerton az első években személyesen képezte ki embereit, akik csak abban az esetben kapták meg az állást, ha eredményes vizsgát tettek céllövészetből, ökölvívásból, titkos figyelésből és álcázásból. Pinkertonék voltak az elsők, akik aktákat készítettek a gyanúsítottakról, bűnügyi nyilvántartást vezettek, fényképek alapján azonosították a tetteseket, sőt a bandákba is beépültek.
A cég hírnevét rendkívül megnövelte, amikor 1861-ben Pinkerton meghiúsította az Abraham Lincoln elnöki beiktatására tervezett merényletet. Lincoln 1861 áprilisában meg is bízta őt az Unió katonai hírszerzésének megszervezésével, később, 1865 tavaszán pedig a pénzhamisítások ellen fellépő szövetségi bűnüldöző szervezet létrehozásának előkészítését bízta rá. Így állt fel a Secret Service, amelynek máig egyik feladata a mindenkori amerikai elnök, alelnök és családtagjaik személyes biztonságának felügyelete.
1862-ben Pinkerton távozott a hírszerzés éléről, visszatért magánnyomozó cégéhez. A polgárháború végére övé volt az amerikai történelem legnagyobb magánhadserege. Pinkertonék nevezetes sikerei közé tartozott egy 500 ezer dolláros vonatrablás tetteseinek elfogása 1866-ban, Jesse James és bandájának felszámolása, a Wild Bunchnek nevezett, vonat- és bankrablásra szakosodott bűnszövetkezet felmorzsolása, valamint Butch Cassidy és a Sundance Kölyök elüldözése Latin-Amerikába.
A cég hírneve egyre nőtt, nyomozóit csak úgy emlegették: a pinkertonok, akik a lakosság szemében hősökké váltak, és hamarosan ponyvaregények zengték dicsőségüket, bár törvényellenes módszereket is bevetettek: megtévesztés, megfélemlítés, zsarolás, emberrablás, gyilkosság.
Sztrájkok letörésében is közreműködtek: 1873-1876 között Pinkerton egyik ügynöke beépült a Molly Maguire nevű titkos bányászszervezetbe, amely állítólag terrorakciókra készült. Az ügynök vallomása vezetett a szervezkedés leleplezéséhez, vezetőinek kivégzéséhez – így lett az egykori munkásmozgalmi aktivistából a kapitalista érdekek védelmezője.
Allan Pinkerton 1875-ben visszavonult a gyakorlati munkától, és nekilátott emlékiratai megírásának. Könyveit maga írta, történeteiből később számos krimiíró merített. 1884. július 1-jén halt meg Chicagóban.
Az általa létrehozott szervezet, a PNDA olyan elképesztő befolyásra és hatalomra tett szert Amerika-szerte, hogy 1893-ban a washingtoni törvényhozás megszavazta az Anti-Pinkerton Act-nek (Pinkerton-ellenes törvénynek) nevezett jogszabályt, amely gyakorlatilag megtiltotta a szövetségi kormánynak, hogy a sztrájkok (és sztrájktörők) ellen pinkertonokat (vagy más hasonló cég embereit) vessen be.
Az ügynökséget Pinkerton fiai örökölték. Az egykori családi vállalkozás mai jogutódja a Pinkerton Consulting and Investigations, amely biztonsági tanácsadással, magánnyomozásokkal és peres ügyekhez bizonyítékok gyűjtésével foglalkozik, s megbízói között többek között olyan cégek vannak, mint a General Motors, az Esso, a Microsoft vagy az USA kormányzata.