A minósziak távolról sem voltak olyan békések, mint eddig feltételezték, a bronzkori krétai társadalom életében egy brit kutató szerint központi szerepet játszott a hadviselés.
Az első minószi leletek körülbelül egy évszázada kerültek napvilágra, ezek alapján a régészek úgy vélték, hogy a Kr.e. 27. századtól az Kr.e. 15. századig Krétán egy olyan társadalom virágzott, amelyben a háború, az erőszak nem játszott lényeges szerepet – olvasható a Sheffieldi Egyetem honlapján és a LiveScience tudományos hírportálon.
A modern tudomány ugyan nem osztja már ezeket az utópisztikus nézeteket, a békés minósziakról alkotott kép azonban tovább élt a közfelfogásban. Barry Molloy, a Sheffieldi Egyetem Régészeti Intézetének a kutatója azonban rámutat, hogy a minószi egy összetett, gazdag társadalom volt, amely a korabeli nagyhatalmakkal kereskedett.
„Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen fejlett társadalom miként tudott egalitárius, kooperatív alapokon kialakulni. Így az erőszakra, a háborúra, harcosokra utaló jeleket kezdtem el keresni és csakhamar bizonyítékok garmadáját találtam” – idézte fel a kezdeteket a kutató, akinek meglátása szerint a háborús „ideológia” áthatotta a politikát, a vallást, az ipart, a kereskedelmet, de még a művészetet is.
Fegyverek – kardok, tőrök – sokasága került elő a szentélyekből, sírokból és egykori lakóházak romjai alól. A pajzsokat díszítő jelenetek, freskók elárulták, hogy milyen népszerűek voltak a férfiak között a küzdősportok. A fennmaradt pecsétnyomókon és kőedényeken is igen gyakoriak a tőrök, dárdák és karddal felfegyverkezett férfiak. Az erőszak még a minószi írásban is tükröződik, amelynek hieroglifái között szép számmal akadnak íjat, nyilat, dárdát, tőrt ábrázoló jelek. A minószi írást ugyan még nem sikerült eddig megfejteni, így a dárdák, tőrök, kardok szimbólumai nem biztos, hogy szó szerint fegyvereket jelölnek, de rávilágítanak, hogy a harci eszközök milyen fontos szerepet játszottak a minósziak életében.
„A háború kihatással volt nemcsak a társadalom életére, hanem a településhálózatra, a földhasználatra, a kézműiparra, a kereskedelemre, vallásgyakorlásra, közigazgatásra, művészetre, a hadviselés állandóan jelen volt az emberek mindennapi életében. Amennyiben sikerül megértenünk a háború társadalmi aspektusait, többet megtudhatunk arról, hogy az elit miként manipulálta a gazdaságot, a vallást, hogy megőrizze világa feletti uralmát” – emelte ki Barry Molloy.