KLösz György (Johann Justus Georg Kloes, 1844.11.15., Darmstadt – 1913.07.04., Budapest) német-magyar fényképész, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja.
Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányai elvégzése után Bécsben kezdett dolgozni, majd 1866 körül Pestre költözött. Két társával fényírdát (fényképészeti stúdió) nyitott a belvárosban, majd önállósult, később egy nagyobb műhelyt nyitott.
1871-ben a Magyar Fényképészek Egyletének alapító tagja volt. 1873-ban a bécsi világkiállítás minden fotózási jogával rendelkező hatfős csoport tagja lett. Ebben az évben kezdte meg budapesti látképeinek készítését és forgalmazását.
1875-ben az Ördög-árok áradását, 1876-ban a nagy dunai árvizet fényképezte, 1878 és 1879 között Miskolcon, Egerben és Szegeden örökítette meg az áradásokat. 1879-ben kőnyomdát állított fel, 1882-ben villát és műtermet építtetett a Svábhegyen. 1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat panorámasorozatát. 1890 és 1894 között a Budapesti Látogatók Lapja című többnyelvű idegenforgalmi folyóirat társtulajdonosa volt, amelyben később is publikálta munkáit. 1894-ben munkatársaival Kossuth Lajos temetési menetének hivatalos fényképészei voltak. Az 1890-es évektől fénykép-sorozatokat készített a városrendezés miatt bontásra váró házakról.
Az 1896-os milleniumi ünnepségekről és kiállításokról több mint hétszáz képet készített, ő maga is tartott kiállítást. Az 1900-as párizsi világkiállításra majdnem száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket.
Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetségének alelnökének választották. Saját vállalkozásának irányítását fokozatosan átadta fiának, visszavonult. A fényképezést azonban nem hagyta abba, élete utolsó éveiből valók a távbeszélő hálózatról felvett képei. Műhelye festmények készítésével is foglalkozott, az egyetlen hozzá köthető alkotás az idős Ybl Miklósról készült 1881-ben.
Budapesten ő építette az első vízmeghajtású hidraulikus liftet Kossuth Lajos utcai fotóműterméhez.
Két emléktáblája van a fővárosban: az egyik bronz emléktáblát 1986-ban állították és a Ferenciek tere metróállomás folyosójának falán látható, a másik pedig fotóműterménél, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt található meg.
Magyarországon alig van olyan történelmi, fotóművészeti album, amelyben ne találnánk meg mestermunkáit. A különleges kompozíciós érzékkel rendelkező fotóművész képei egyszerre józanok és érzelmekkel telítettek. A hétköznapi pillanatokat is ünnepivé tudta tenni. Műveit múzeumi gyűjteményekben őrzik. Halálának 110. évfordulója alkalmából korabeli Budapestet bemutató fotóiból nyílt szabadtéri kiállítást szerveztek, és felújították síremlékét a Nemzeti Sírkertben.
(Címlapfotó: A Deák tér az 1890-es években, Budapesti Történeti Múzeum – Újkori Várostörténeti Osztály, Kiscelli Múzeum (c) wikipedia)